A Nemzeti alaptanterv híven tükrözi azt a folyamatot, amely végbemegy ma a közoktatás területén. Ennek lényege a totális államosítás, az egyéni és csoportos szabadságjogok teljes felszámolása.  A Nemzeti alaptanterv - bár az ellenkezőjét állítják azok, akik összehordták – nem az iskolai oktatás folyamatát határozza meg, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskoláknak nincs más joga, kötelessége, lehetősége, mint az állam által kiadott kötelező kerettantervet - helyi tantervként - végrehajtani. A nemzeti köznevelésről szóló törvény deklarálja az iskolák szakmai önállóságát, és meg is adja a kereteit: szabadon dönthetnek az iskolák a kötelező tanítási órák tíz százalékának felhasználásáról.

Mire szolgál a Nemzeti alaptanterv? Egyrészt jogi alapot ad a szakfelügyelőnek arra, hogy a pontosan meg nem határozható, értelmezhető állami elvárásokat számon kérjen az iskolán, a pedagóguson. Másrészt megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy a pedagógus munkáját minősítő bizottság kiselejtezze azt a tanerőt, aki nem jeleskedik az erkölcsi nevelés terén. Harmadrészt kormányzati felhatalmazást ad a tantervkészítőknek az egyetlen, állami, hivatalos ideológia tantervi utasításba öntésére. A Nemzeti alaptanterv nem szeretne sem többet, sem kevesebbet annál, mintsem központilag meghatározni valamennyi iskola nevelési céljait.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény - ellentétben a korszerűtlen közoktatási törvénnyel - nem ad felhatalmazást az iskoláknak arra, hogy meghatározzák nevelő és oktató munkájuk pedagógiai elveit, céljait, a személyiség-fejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataikat, az iskola tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységét, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programját, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységét. A most alakuló nevelési rendszerben nem fontos az egyén, a személyre szabott tanulási útvonal kialakítása. A most alakuló nevelési rendszert dobszóra hangolták, amelyre mindenkinek egy ütemre kell lépnie.

A Nemzeti alaptanterv - nem a pedagógus - nevel, állítja a dokumentum.  Felfogható ezért a Nemzeti alaptanterv úgy is, mint az Iskolai Nemzeti Hitvallás, rövidített nevén INEH. Az INEH tartalmát pedig nem vonhatja kétségbe sem a pedagógus, sem a szülő, sem a tanuló. Nem lenne váratlan egy olyan kormányintézkedés, amely elrendelné, hogy az INEH-nek meg kell adni a tiszteletet, ezért minden iskolában fel kell állítani az INEH asztalát, elhelyezve rajta a díszkötéses, sorszámozott, a készítői által aláírt Nemzeti alaptantervet, amelyben rovásírással is rögzítik a szöveget.  Az osztályfőnöki órákon pedig rendszeresen fel kell dolgozni, mitől válik valaki a haza felelős polgárává. [A hatvanas években a szocialista embertípus erényeit kellett elemezni ezeken az órákon.] A szakfelügyelő legfontosabb feladata pedig az lesz, hogy az óralátogatások keretében mérje, hol tart az osztály tanulóiban a hazafiság érzelemvilágának fejlődése. Talán nem lenne felesleges rajzversenyt hirdetni az iskolában „A Nemzeti alaptanterv üzenete” címen. A nyertes rajzok felhasználhatók lennének a Nemzeti alaptanterv díszkiadásához is.

Nem érdemes a Nemzeti alaptanterv szövegét elemezni, nem érdemes feltárni azokat az ellentmondásokat, amelyek megtalálhatók a szövegben, nem érdemes azt sem vitatni, hogy vannak olyan részei, amelyek kiállják a szakmai kritikát. Maga a Nemzeti alaptanterv egésze az, amely nem fogadható el, mivel - ellentétben a most hatályos Nemzeti alaptantervvel - nem arra vállalkozik, hogy segítsen az iskoláknak abban, hogy pedagógiai tevékenységüket hozzáigazítsák a rábízott gyermekek családi, szociális, kulturális körülményeihez, hogy megtalálják a gyermekek személyiségének lehető legteljesebb mértékű kibontakoztatásához vezető utat, hogy felkészítsék a tanulókat a társadalmi folyamatok megértésére, ismereteik folyamatos megújítására, az életen át tartó tanulásra. Éppen ellenkezőleg: az állam meghatározza az iskoláknak mikor, mit, hogyan, miből, miképpen tanítson, milyenné neveljen, mivel legfontosabb célja a közmunkás utánpótlás, a fizikai munkások tömegének kitermelése. És, hogy lesz így erős középosztály? Megvan annak az útja is.  A jövendő uralkodó osztály felkészítéséhez lesznek tehetség kibontakoztató programok és lesznek e program szerint működő iskolák.

És mi lesz azokkal, akinek egyszerre kell lépniük? Akik ismerik a fizika törvényeit, tudják, hogy az egy ütemre csattanó talpak alatt összeomolhat a híd. Ezért nem haladhat át rajta a katonai század díszlépésben.  Igaz ez a törvény az oktatásra is. Nem kétséges ezért, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a Nemzeti alaptanterv úgy jár, mint a kőbalta, bekerül abba a múzeumba, amelyben a kizárólagosságra törekvő hatalom torzszüleményeit őrzik.